Európai Parlament - Strasbourg

Nagyon szerencsés vagyok, hogy lehetőséget kaptam egy magyar csoport részeként látogatást tenni az Európai Parlamentben. Az Európai Unió épületét belülről is nagyon sokat láthatjuk a hírműsorokban. Kívülről pedig az üveg épületet és a zászlórudak sorát. A tagországokról itt is olvashatsz. Szigorú biztonsági ellenőrzés után jutottunk be a belső udvarra: A köralakú belső udvarról jutunk be a bejárattól nézve hátsó négyszögletes hatemeletes épületrészbe, amelynek az udvara olyan mint egy melegház. Több emelet magasra fut fel a gyerekkorom meghatározó szobanövénye a filodendron.  Ebbe az udvarba nem lehet lemenni, palával van burkolva. Nem is annyira burkolva, mint inkább csak kis átfedéssel egymás mellé rakott palasorok vannak. Ettől az egész olyan, mintha egy házetőn sétálnánk, amikor az épületet körbefogó folyosókon vagyunk.  Az ellenőrzés dacára le kellett rakni a ruhatárban a nagyobb kabátokat és táskákat. Íly módon tehát egy kicsit nehézkesen indult a benti program.  Meg lehetett néz

 A belvárostól mindössze 15 percnyi sétára található a hatemeletes szálloda, a Holiday Inn Express . Balra a recepció, jobbra pedig az egyik társalgó látható a képen: Az étterem, ahol a reggelit fogyasztottuk el: Nagyon kényelmes, tágas, tipikus Holiday Inn szállodai szoba fürdőszobával:

Igen kedvelt étel a libamájpástétom, emelyet vékony tésztába sütnek. Állítólag XVI. Lajosnak is a kedvence volt. Nos én ilyet nem ettem.  Megkóstoltam azonban a legendás (és tényleg puha-pihe) kuglófot, amelyet hagyományosan magas sapkaformájú cserépedényben sütnek ki. Élesztővel készítve az eredeti, de úgy hallottam, hogy van aki sütőporral készíti. Tényleg? Egy biztos, amit én ettem az tele volt mazsolával. Ferenc József császár is sok mazsolával szerette:  Igen kedvelt a perec. Ennek van sós és édes változata is:  A képen a Flam's nevű étterem látható. Itt az első este vacsoráztunk. A mi kenyérlángosunkra hasonlít (vékony pizzatészta) a flammekueche. Hatalmas deszkán tálalják. Mindenki magának szeli fel a pizzavágóval. Különböző feltétekkel: sajtos- sonkás, sonkás-tejfölös, gombás-tejfölös, sonkás-gombás-snidlinges és édességként is ehető a vacsora végén. Így a tejfölös tésztát reszelt étcsokival szórják meg, vagy sült almakarika található a tetején.  Talán egy régi szakácskönyv

 Nem fogom itt most az összes tudnivalót leírni nektek Strasbourgról. A neten olvashattok róla  itt is. Néhány nevezetességet mutatok csak be néhány fotóval illusztrálva. Nem túl nagy városról van szó, kevesebb mint 300 ezer fő a lakossága, de a jelentőssége a történelem során elég nagy volt. Hol német, hol pedig francia kézen volt. Két világhaborúban is fontos szerepet játszott az iparvidéke és nyersanyaga miatt. Ma a két csatázó országot elválasztó Rajnán a Megbékélés hídja köti össze Franciaországot és Németországot. A város fő folyólya azonban az Ill, amely több ágra szakadva szeli át a települést. Ha mindössze csak két napot tölt az ember a városban, akkor kizárólag a belvárosra, a történelmi városmagra van ideje. Ez 1988 óta az UNESCO világörökség része. Nem meglepő módon, mert a város maga a csoda.  A franciás palotajellegű házak és régi német fagerendás épületek miatt:  Azután ott vannak a fontosabb közintézményei:  A templomai:  És mind közül a legcsodálatosabb a katedrális: